A reformokat és önállóságot akaró, Kossuth vezette haladó magyar nemesség előbb-utóbb mindenképpen szembekerült volna a bécsi önkénnyel. S ismerve az udvar konok ellenállását, a szabadságharc előbb-utóbb, de mindenképpen kitört volna. De az a csodálatos nap, 1848. március…

Ki volt Magyarország „egyik legnagyobb embere”, ki volt a költő utolsó reménye? Nem valami állami hatalmasság, nem politikai tekintély, nem is dúsgazdag mágnás, hanem a magyar költészet Petőfi előtti történetének legnagyobb alakja – Vörösmarty Mihály. Eddig is…

A kitagadott fiú 1839. február közepén hagyta el Selmecet. Kopott köpenyében, gyalogosan vágott neki az útnak: Pest felé tartott. Elkezdődött viszontagságos vándorlásainak több mint fél évtizedes időszaka, amelyre még később is, sikere csúcsairól, keserűen tekintette vissza.…

Petőfi Sándor élete – saját műveiben, kortársi emlékezésekbenés egykorú képekben  A legtöbb európai népnek van egy vagy két olyan költője, akit nem egyszerűen a szép versek művészének tart a világ, hanem mintegy az illető nép eszmei megtestesítőjének. Az…

Ne csodálkozzék senki azon, hogy e tárgyat ujra szőnyegre hozzuk. Nemzetünk egyik legnagyobb költője megérdemli, hogy ha már halála helyét nem tudja is senki, legalább születése helyére rá tudjon mutatni minden magyar. Azt hittük már, hogy ez utóbbira nézve azon adatok után,…

Ismét uj fölvilágositást nyertünk e tárgyban, mellyet nem ok nélkül hoztunk szőnyegre. Kedvelt költőnk életrajzának irója azon közlemények után, mellyeket lapunk hozott, maholnap egészen tisztán fogja láthatni Petőfi élete legelső szakának legalább főbb vonásait, mikről…

Életrajzi vázlat   Petőfi Sándor 1823. január elsején született Kiskőrösön. Apja Petrovics István mészárosmester, akinek minden eddig ismert felmenő ági őse magyar volt; anyja Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű, férjhezmenetele előtt cselédlány és mosónő.   Martin…

I.   Ezen év julius hó 31-én 60 éve lesz annak, hogy P e t ő f i  Sándor, irodalmunknak büszkesége, rövid, de ragyogó fényességü földi pályáját felcserélte a halhatatlansággal. Szükebb hazánknak, Erdély vérrel áztatott földjének porában, a fejéregyházi nemzeti…

Több ízben jártam kiskörösön, ahol Revalo Pál, a község érdemes jegyzője nagy segítségemre volt abban, hogy beszélhessek azokkal az öreg emberekkel, akik Petrovicsékat ismerték. Ily látogatásom alkalmával még életben találtam Petőfi dajkáját: Kecskeméti Mihályné…

  A kis Sándor Félegyházán töltötte gyermekéveit a hatodik esztendejéig.  A szülők a gyermek keresztszüleivel Martiny Károly és Viczián Jánosékkal jó ismeretségben éltek és a fiut gyakran kiskőrösre vitték, ahol ott tartózkodása idején az iskolát is látogatta.…

            Ez a Félegyházán írt gyönyörű költeménye Petőfinek annyira elfogulttá tett sok embert, hogy még máig is csak nehezen akarják átengedni a dicsőséget Kiskőrösnek. „Ez a város születésem helye” –…

            A „Vasárnapi Ujság”-ban 1868. december 27-dikén közöltük Petőfi utolsó költeményét, melyet Mező-Berényben írt „Szörnyű idő” cím alatt. Ekkor már útban volt Erdély felé, hol aztán az…

             (...)             Lehetetlen, hogy mindenkit meg ne lepjen a szobor nemes egyszerűsége, plasztikai szabatossága és kifejező volta: mindhárom igény összhangban…

- Emlények –I.Ki nékem álmaimbanGyakorta megjelensz,Korán elhúnyt barátom,Van-é jel síri fádon,Mutatni, hol pihensz?Oh! mert hiába költ márA hír nekem mesét,Hogy még tán eljövendesz,Tudom én mit jelent ezEllenmondó beszéd.Igen, a hír halálodKimondani haboz,S hogy a nehéz…