1
(1848. ápr. 1.)
(E napon a középponti választmányi gyűlés a márc. 30-i királyi leiratot tárgyalta. Bulyovszky Gyula tudósítása szerint többek után „végül Petőfi emelkedett föl a nép közül, s tompa hangon ezeket mondá:”)
Láttam remegést, láttam sápadt arcokat, nem szeretném továbbra is így látni nemzetemnek fiait, azért most lekötve kardomat, elnyugtatom, de össze nem töröm!
Nemzeti Ujság, 1848. ápr. 4.
2
(1848. április 5.)
(Ezen a napon a Múzeum-kertben tartott népgyűlés végén szavalta el Petőfi Készülj, hazám! című költeményét. Bevezetésképpen - Bulyovszky Gyula tudósítása szerint - az alábbi szavakkal fordult a néphez)
A mostani szónokoknak, úgy látszik, hivatása lett titeket mindenkor nyugtatni, csöndesíteni; betegápolónál, mondhatom, ez gyönyörű erény! Én valójában nem tudom, mit mondjak - de annyit mindenesetre mondhatok, hogy ezen örök nyugtató nyomokat követni nem tudom; mert én úgy vagyok teremtve, mint az onka, amely, ha vész van, kiabál, - mint a förgeteg, mely a hullámokat vihar idején fölkorbácsolja... Azért, hogy mégis hiába ne léptem előbetek, elszavalom nektek egy versemet.
Nemzeti Ujság, 1848. ápr. 9.
3
(1848. május 12.)
(Az 1848. május 10-i budai vérengzés nyomán a Reform c. lap szerint „Petőfi népgyűlést hirdetett a Múzeum térre; indítványának, mely egyhangúlag elfogadtatott, rövid foglalatja ez.”)
Miután a mostani minisztérium, mint a tapasztalás szomorúan tanusitja, oly gyenge, miszerint nem hogy egész állam, de még csak egyetlenegy egyén törvényes biztoslétéről sem képes intézkedni: küldöttség által a népgyülésből szólíttassék föl a minisztérium, hogy a nemzeti conventet a legeslegrövidebb idő alatt összehivja. - Másik küldöttség a katonai vérengzés tárgyában kinevezett választmányhoz neveztessék, és követelje: 1-ször, hogy azon vérengzésben részt vett egyének, de kivált a magyar katonák a legpéldásabban büntettessenek, hogy eszükbe ne jusson többé saját testvéreiket orgyilkolni. 2-szor az illető bizottmányban az ifjuság is képviseltessék.
Reform, 1848. május 14.
(Forrás: Petőfi Sándor összes prózai műve és levelezése)